- És itt a konyak egy kebabhoz! - Egyszer egy pikniken próbáltak rábeszélni. - Saslik konyak - kötelező! A legjobb kombináció. Barbecue konyak nélkül – pénz a lefolyóba!
És emlékeztek a dalra. Trofimovskaya. – Nagyon finom a saslik konyakkal. Nos, vagy fordítva. Azt mondják, hogy a kombináció klasszikus, szinte a népművészetben is fix.
Őszintén szólva visszautasítottam. Mert a konyakot önmagában nem szeretem (ezt, bevallom!), De a húshoz inkább bort használok. Ismerősebb és finomabb vagyok.
De aki szereti a konyakot - egészségre (úgymond).
Miért mondtam el? A "kötelező duettek" témát szeretném felhozni, amelyeket "ínyenc őseink hagytak ránk".
Gasztronómiai kultúránkban sok ilyen található. Vannak állítólag "régiek". Vannak újabbak. Egyfajta szent kombináció.
Borscht és szalonna például.
Sertészsír és vodka.
Halászlé és vodka. És még mindig a fülbe kell önteni egy pohár vodkát, és el kell oltani a benne égő szennyeződést. Például az illat miatt. Különben a fül nem a fül.
De végül is... Ki mondta, hogy ez alfa és omega, és "így kell lennie." Őszintén szólva, bármennyire is lapátoltam a könyveket régi receptekkel, soha nem találkoztam halászlével, amibe mocskot öntöttek és vodkát öntöttek. És sok fajta volt belőle. Tehát ez is valakinek a találmánya, amit tulajdonképpen igazságként kezdtek bemutatni.
De... az étel ízlés dolga, ki szereti a görögdinnyét, ki a sertésporcot, és megint eljutunk oda, hogy "nincs kötelező".
Vegyük például a hús és a mindig száraz vörösbor kombinációját. Ismerek olyanokat, akik nem száraz vörössel szeretik a steaket, hanem ami édesebb. Van joguk? Van. De mindig lesz valaki, aki bebizonyítja – így nem lehet enni! Például az ideális kombináció valami egészen más.
De itt felvetődik a kérdés – tényleg olyan tökéletes ez a kombináció?
A "Salt" magazin TG csatornájában olvastam egy történetet arról, hogy a szerzője bort kért egy pizzához. A mi „ínyenceink”, hazaiak elkezdték magyarázni, hogy borral nem lehet pizzához menni. Csak sört! Azt mondják, hogy a sör gabonafélékből, a tészta lisztből, és a gabonafélékből is készül, ez a tökéletes kombináció. Nem csoda, mondják, Olaszországban eredetileg pizzériákban szolgálták fel a sört.
De maguknak az olaszoknak, mint kiderült, semmi ellenük a bor a pizzához. Ráadásul a pizzériákban "eleinte felszolgálták" a sört, mert nyitáskor nem volt engedélyük a sörnél erősebb áru eladására. Mint ez.
És azt mondják, milyen legenda alakult ki a pizzához - csak sör, ideális duettként ...